Otthon Start Program költségvetési terhei

Költségvetési hatások – árnyoldalak

A 3%-os támogatott lakáshitel nem pusztán egy pénzügyi termék, hanem költségvetési politika is, amely az adófizetők pénzéből fedezett kamattámogatással működik. Ez több ponton is terhet róhat az államháztartásra:

1. Kamatkülönbözet finanszírozása

• A piaci kamatszint jelenleg 6,5–8% körül mozog, míg a támogatott konstrukció fix 3%.

• A különbözetet az állam fizeti a bankok felé, így minden egyes hitelfelvevő után éves szinten több százezer forint (akár milliós nagyságrendű) támogatás terheli a költségvetést.

• Több tízezer új hitel esetén ez több száz milliárd forintos kiadási tétellé duzzadhat évente.

2. Hosszú távú elköteleződés

• A támogatás a teljes futamidőre (akár 25 évre) szólhat.

• Ez azt jelenti, hogy évtizedes állami kötelezettségvállalás keletkezik, amely a jövőbeli kormányzatokat is terheli, még akkor is, ha a gazdasági helyzet romlik.

3. Piaci torzítások és ingatlanár-emelkedés

• A kereslet mesterséges élénkítése felhajthatja az ingatlanárakat.

• Ez ellensúlyozhatja a támogatás előnyeit a fiatalok számára, miközben az árnövekedés miatt nő a hitelösszeg és ezzel a kamattámogatás költsége is.

4. Alternatív költség

• A kamattámogatásra fordított költségvetési forrásokat más területektől vonják el: egészségügy, oktatás, infrastruktúra.

• Ha például évente 300 milliárd forint megy el kamattámogatásra, az más állami beruházások vagy adócsökkentések rovására történik.

5. Adózói igazságosság kérdése

• A támogatott hitel csak az első lakásvásárlóknak szól, és azoknak kedvez, akik egyébként is képesek lennének hitelt felvenni (még ha nehezebben is).

• Az adófizetők egy része tehát olyan programot finanszíroz, amelyből nem közvetlenül részesül.

Nemzetközi összevetés – miért más Nyugaton?

A nyugat-európai országokban a kormányzatok ritkán vállalnak hosszú távú kamattámogatási kötelezettséget. Ehelyett:

• Inkább adókedvezményekkel (pl. jelzáloghitel-kamat levonhatósága) támogatják a lakáshoz jutást.

• Támogatások jellemzően célzottabbak, alacsonyabb jövedelműek vagy speciális társadalmi csoportok felé irányulnak.

• A piaci kamatot a jegybanki környezet határozza meg, nem közvetlen állami finanszírozás.

Összegzés a költségvetési hatásokról

• Rövid távon: politikailag népszerű, erősítheti a gazdaságot és a lakáspiacot.

• Hosszú távon: jelentős költségvetési teher, árnövekedési kockázat és forráskivonás más területekről.

• Költségvetési fenntarthatóság: kérdéses, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet mellett az állam 10–20 évig képes lesz-e fedezni a különbözetet anélkül, hogy az államadósság növekedne vagy más adóemelésekkel kellene kompenzálnia