"Nincs jobb, sem bal..." - Össze kell-e fognia a Tisza pártnak más pártokkal?
Filep Miklós írása
"Nincs jobb, sem bal..." - Össze kell-e fognia a Tisza pártnak más pártokkal?
Napjainkban a magyar belpolitika egyik nagy kérdése, hogy a közvélemény-kutatások szerint Fideszt beérő, egyes felmérések szerint már elhagyó Tisza pártnak szükséges-e összefognia, együttműködnie más pártokkal a Fidesz legyőzése érdekében.
Az ezzel kapcsolatos viták értelmiségi körökben is rendkívül megosztóak lettek, már-már szélsőségesnek mondható álláspontok is felbukkantak.
Van, aki szerint egyenesen bűn, hogy nem csak a Mi Hazánk, hanem a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is - jelen állás szerint - mind a 106 egyéni körzetben elindul, úgymond ráindítja képviselő-jelöltjét a Tisza párt jelöltjeire.
Ennek köszönhetően könnyedén nyerhet a Fidesz jelöltje. Ezzel kapcsolatban már megjelent egy cikkem ezen az oldalon.
Arra kéri ezen pártok vezetőit, hogy az előttünk álló választáson ne induljanak egyéni körzetekben, szimpatizánsaikat pedig arra buzdítsák, hogy a Tisza jelöltjeit támogassák.
(Bruck András liberális szellemű író, publicista, „Az ellenzék dilemmája: hazafiak legyenek vagy hazaárulók?”, 2025.01.18. - Facebook bejegyzés)
A másik oldal viszont ragaszkodik ahhoz az - ő szemszögükből egyáltalán nem alaptalan - állásponthoz, hogy csak koalícióban lehet Orbánt és a NER-t leváltani.
„A DK mindeddig mindent feláldozott az ellenzéki együttműködésért. Elfogadott rá nézve megalázó listát, majdnem az önpusztításig visszaléptetett jelölteket, belement később elcsalt előválasztásba. Most is azt mondja, hogy csak koalícióban lehet legyőzni Orbánt, de az ellenzék egy része harmadszor tesz téteket egy Fideszből jött emberre, aki nem csak elutasít minden együttműködést, de naponta támadja, rágalmazza a Demokratikus Koalíciót. MZP is azt mondta, hogy leváltotta az ellenzéket, Orbán tarolt is. A DK most először 106 jelölttel indul, és miniszterelnök-jelöltet is megnevezni kíván, mert baloldal nélkül nincs ország, nincs rendszer- és kormányváltás.”
(Gréczy Zsolt, országgyűlési képviselő, a DK elnökségi tagja és szóvivője, 2025.01.20.- Facebook bejegyzés)
Véleményem szerint a kérdés eldöntése nem történhet érzelmi alapon, csak racionálisan, célokat meghatározva és tényekre alapozva.
Fentiek alapján több megelőző, de alapvető kérdést mindenképpen fel kell tenni a fő kérdés megválaszolásához:
- mit értünk szövetség/együttműködés alatt
- mi a szövetség vagy együttműködés célja
- kivel lehet szövetséget, együttműködést létrehozni
Szövetség vagy együttműködés?
Szövetség alatt jómagam koalíciót értek. Koalíciót lehet kötni már a választás előtt, minél jobb eredmény elérése érdekében. De lehet koalíciót kötni a választás után is, az eredmények ismeretében. Utóbbi elemzése azonban jelen cikk kereteit meghaladja, ezért csak a választás előtti helyzetre koncentrálok.
Együttműködés alatt értek a koalíción kívül minden más tevékenységet, ami szóba jöhet a minél jobb eredmény eléréséhez. Első sorban azt, hogy bizonyos körzetekben, különösen ott, ahol a Fidesz és a Tisza párt jelöltjein kívül van még esélyes jelölt, utóbbiak megállapodnak közös jelölt indításáról, illetve arról, hogy egyikük nem indít jelöltet. Jelölt indításának elmaradása történhet akár hivatalos együttműködés kötése nélkül is, ami a jelenlegi kormányzati propaganda miatt nem elhanyagolható szempont.
Mi a szövetség vagy együttműködés célja?
Az elsőre nyilvánvalónak tűnő válasz az, hogy Orbán Viktort és a Fideszt le kell váltani. Azonban, ha valódi és tartós változást szeretnénk elérni, nem elég technikailag elérni a győzelmet. Ahhoz mélyreható változásokat eredményező intézkedésekre van szükség. Előbbit csupán minimálisan elérendő célként határozhatjuk meg, amihez elegendő az egyszerű parlamenti többség megszerzése. Ezzel megoldható például a Fidesz mellett működő, civilnek hazudott, állami támogatásokkal kitömött propagandisták leállítása, hiszen nem fognak saját zsebből milliókat áldozni Facebook hirdetésekre, Békemenetek szervezésére. A közigazgatás is megfelelő irányba terelhető megfelelő kormányzással, gondoljunk csak az akkumulátor gyárak környezetvédelmi engedélyeire. Véleményem szerint ezt a célt, ha a jelenlegi eredményeket tartani tudja a Tisza párt, egyedül is elérheti.
A mélyebb és tartós változások viszont olyan törvények és intézményi vezetők személyének megváltoztatását igénylik, amihez 2/3-os többség szükséges az országgyűlésben. Elengedhetetlen a bíróság, az ügyészség, és számos, elvileg független szervezet, mint például Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, stb. valódi függetlenségének elérése. A sokak által hőn áhított elszámoltatás sem képzelhető el pártatlan rendőrség és ügyészség nélkül. Azonban ekkora többséget elérni igen nehéz, bár nem lehetetlen, ahogyan azt a már fentebb említett korábbi cikkemben bemutattam.
A 199 fős parlamentben ehhez minimum 133 képviselőre van szükség.
Listáról 93 fő juthat be, ennek 40-45%-a 37-42 fő.
Tehát 106 egyéni körzetből 91-96 körzetet kellene megnyernie a Fidesz kihívóinak a kétharmados többséghez, szemben az egyszerű többséghez szükséges 58-63 körzettel.
Kivel lehet szövetségben vagy együttműködésben megállapodni?
Egyértelmű, hogy csak azzal lenne érdemes, aki hoz a konyhára, nem pedig elvisz onnan.
Az óellenzéknek nevezett pártok támogatása ma már a legtöbb esetben a nullához közelít, és ez így volt már Magyar Péter megjelenése előtt is. Emlékezzünk csak arra, hogy tavaly év elején, a kegyelmi botrány kipattanásakor civilek, influenszerek által szervezett tüntetés résztvevői megtöltötték a Hősök terét és környékét. Ezzel szemben DK–MSZP–Momentum–Párbeszéd – Zöldek által egy vasárnapra meghirdetett demonstrációra sokkal kevesebben mentek el, „az Országház előtti területnek a fele sem volt megtöltve demonstrálókkal, de még a színpad előtti terület egy részén is viszonylag kényelmesen lehetett sétálgatni, a parkos részeken csak néhány ember üldögélt vagy álldogált a tüntetést figyelve”, számolt be az Index a rendezvényről, amit az LMP inkább ki is hagyott.
A legutóbbi összefogás magja (MSZP, DK, Párbeszéd), kiegészülve a ma már nem is létező Együtt és az SZDSZ utódjaként létrejött Magyar Liberális Párt formációkkal, már 2014-ben megpróbálta együtt indulva legyőzni a Fideszt, azonban csak 26%-ot értek el, ami arra azért jó volt, hogy a nagy létszámú mezőnyben második helyen végezzenek, és jó ideig az ellenzék meghatározó tagjainak mutassák magukat. Idővel azonban erősen leharcolt állapotba kerültek.
(Forrás: Valasztas.hu)
Gyorsan fellángolt, de ellobbant először az LMP, majd a Momentum. Ma már ők sem számottevő erők.
A „Lehet Más a Politika” név 2010-ben még 7,48%-ot hozott azoknak, akik napjainkban Orbán Viktort megvendégelik, és a NER-rel üzletelnek. Jelenlegi támogatottságuk hűen tükrözi irányváltásukat.
A NOlimpia szlogen is ismertté tett néhány fiatalt, ma már céltalanul bolyonganak a magyar politika útvesztőjében.
Nyilvánvaló, hogy az előbb említett pártok társadalmi támogatottsága ma már rendkívül alacsony, többségük 2022-ben is csak azért jutott be az országgyűlésbe, mert közösen indulhattak komolyabb pártokkal. Ők csupán azért akarnak összefogást újra, természetesen már a választás előtt létrehozott koalíciót, hogy továbbra is a parlamentben tudjanak melegedni jó pénzért.
Ebből a kategóriából csak a DK lóg ki, mögöttük még érzékelhető a korábbinál jóval gyengébb, de még számottevő erő, ami várhatóan elegendő lesz a parlamenti küszöb átlépéséhez. Azonban a pártelnök elutasítottsága olyan magas még ellenzéki körben is, hogy ők is csupán vinnének, mint hozzá tennének a cél eléréséhez. Nem véletlen, hogy a 2018-as választás előtt Botka László egyértelművé tette, hogy ha rajta múlik, csak akkor lesz MSZP-DK összefogás 2018-ban, ha Gyurcsány Ferenc hátrahúzódik, és nem kap szerepet a kampányban, illetve a listán. Olyan kijelentéseket tett, miszerint „Magyarország sikerességének alapvető kritériuma, ha Orbán Viktor mellett Gyurcsány Ferenc is távozik a közéletből”, illetve „Aki a választók szemébe hazudott, tehertétel a baloldalnak és érdemes visszavonulót fújnia.”
Azt is érdemes figyelembe venni a leendő szövetséges kiválasztásánál, hogy az mennyire megbízható.
A legutóbbi önkormányzati választás idején felmerült, hogy a DK nem tartotta be a főváros XII. kerületében az előválasztás során kötött megállapodást, és mégis indított jelölteket mindenhol. A DK viszont azt állította, hogy a Kutyapárt és a Momentum kötött titkos paktumot.
Tény, hogy a kerületi előválasztásokat a Kutyapárt nyerte, mégis indított jelölteket a DK.
Mivel a kutyapárt nem vett részt a 2022-ben létrehozott ellenzéki összefogásban, érdemes elgondolkodni a velük való szövetség vagy együttműködés megkötésében. Már csak azért is, mert a különböző felmérésekben legalább 3%-ra mérik őket, vagy még többre is.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a politikában egyáltalán nem biztos, hogy 2+2=4. Ez jól megmutatkozott a 2022-es választáson. Minden ellenzéki azt gondolta a 2018-as eredmények alapján (listán a Fidesz még a külhoni szavazatokkal is csupán alulról súrolta az 50%-ot), hogy a négy évvel korábbi számokat összeadva komoly esélye van az ellenzéknek a Fidesszel szemben. Tudjuk, mi lett az eredmény.
Tehát egyáltalán nem biztos, hogy akár a Tisza párt, akár a Kutyapárt szimpatizánsai teljes mértékben tolerálnák az összefogást valamilyen szinten. Egy ilyen kezdeményezést mindenképpen meg kellene előznie egy felmérésnek.
Fentieket összegezve, én úgy gondolom, hogy jelenleg nem a pártoknak, hanem a választóknak kell összefognia. És helyesen döntenie, hová teszik az X-et. A Tisza párt napokban bejelentett kampányfőnöke szintén erre a következtetésre jutott.
„Az Orbán-rendszer tizenötödik évében a feladat ideológiák felett áll: le kell bontani ezt a rendszert, és egy rendszerváltás után új alapokra kell helyezni az ország sorsát. Amit más pártok vezetői igényeltek, hogy legyen zöld, liberális, konzervatív, jobbos és balos koalíció, az szavazói szinten létrejött. A Tisza szavazói képezik ezt a koalíciót. Mérsékelt empátiával, de megértem, hogy ellenzéki politikusok nehezen dolgozzák fel: 10-15 év után ebben nekik nem jut hely.”
A Tisza pártnak legfeljebb azzal a néhány, ma már független képviselővel szabad csak együttműködnie valamilyen formában, akik bizonyították rátermettségüket, így különösen Hadházy Ákossal, esetleg Tordai Bencével, Jámbor Andrással.
Végül, de nem utolsó sorban azt gondolom, hogy azt kérni más pártoktól, hogy ne induljanak el a választáson, rendkívül antidemokratikus dolog, ami csak árt jelen helyzetben a Tisza pártnak, támadási felületet biztosít azoknak, akik napjainkban a magyar demokrácia egyetlen védelmezőinek állítják be magukat.
Tény, hogy nehéz helyzetbe hozza a Tisza pártot az, ha mások is elindulnak az egyéni körzetekben, azonban nekik ez törvényi kötelezettségük, ha - némi túlzással - létezni akarnak, ugyanis pártlistát csak az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
Bízzunk abban, hogy a demokratikus választók megértik, hogy ebben a kritikus helyzetben mi a megfelelő döntés!
Mi a reakciód?
