Hallgatás a szívhang-rendelet körül…

Hallgatás a szívhang-rendelet körül…

Venguszt-Lachenbacher Andrea szociálpolitikus, szociális munkás

2022. szeptember 15-én lépett életbe az a belügyminisztériumi rendelet, amely kimondja, hogy a terhességmegszakítás/művi abortusz előtt az édesanyának egy olyan szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított leletet is be kell mutatnia, amely igazolja, hogy a várandós nő (gyermekkorú is) a terhesség megszakítása előtt meghallgatta magzata szívhangját. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett módosítás Dúró Dóra vágyott álma volt, aki jelenleg az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese.

Változott a terhesség megszakításához szükséges kérelmezőlap is, ehhez szükséges csatolni a kérvényezőnek azt az igazolást, amely rögzíti, hogy a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt (szívhang) egyértelműen azonosítható módon az orvos bemutatta a várandósnak. Betegjogilag és emocionálisan is erősen megkérdőjelezhető, mivel a rendelet nem tesz különbséget, hogy a terhesség erőszakcselekmény következménye, vagy ha a művi vetélést egészségügyi okból kívánják elvégeztetni.

A 2022 novemberében megtartott, a Magyar Orvosi Kamara Agora című rendezvényén is érveltek amellett szakemberek, hogy önmagában a szívhang-rendelet nem alkalmas az abortuszok számának csökkentésére. A rendezvény kényszerű létrejötte mögött a politikusok által elmulasztott társadalmi vita állt. Ugyanis a rendelet megalkotásakor és elfogadásakor az egészségügyi és szociális szakmai kollégiumokat ismételten nem kérték fel egyeztetésre. A rendezvényen megjelentek a művi vetélés ellen radikálisan tiltakozva megnyilvánuló, főként egyházak képviselői és a szélsőségesen jobboldali eszméket valló politikai szervezetek is.

Több iskolai védőnő, illetve családvédelmi szolgálatnál dolgozó szakember felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy ne az abortusz elvégzésének és hozzáférhetőségének megnehezítésével akarjanak eredményeket elérni, hanem főleg a fiatal korosztály részére a nemkívánt terhességet megelőzendő, ingyen fogamzásgátló eszközöket, pl. gumióvszert, és edukációt kellene biztosítani. Az összejövetel végét a nők dekriminalizálásának elismertetésével, az edukáció és a prevenció fontosságával és a komplexebb és gyakorlatiasabb, végrehajthatóbb, finanszírozottabb jogi környezet és végrehajtás indoki tényével zárták. A Magyar Orvosi Kamara képviselői kijelentették, hogy önmagában a rendelet az abortuszok számát csökkenteni nem képes, ellentétben a prevenció, a fogamzásgátlás állami finanszírozása viszont igen.

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény az alábbiak szerint rendelkezik:

– a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;

- a női és férfi ivarsejt egyesüléséből (mégis miből másból?) létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot ….védelem illeti meg;

- a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg;

- súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz;

- a terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha

a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;

b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;

c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint

d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.

- a terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el;

- az állapotos nő (tinédzser, kamasz, gyermekkorú is) terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett;

- korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges;

- amennyiben…tájékoztatás ellenére a kérelmező a terhességmegszakítás iránti kérelmét továbbra is fenntartja, a munkatárs … tájékoztatja

a) a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;

b) a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról;

c) a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint

d) a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével;

e) a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről.

Ezek után a munkatárs a kérelmet rögzíti és ellenjegyzi, meghatározza a kérelmező részére a művi vetélés elvégzésére kijelölt intézmény elérhetőségét. A kérelem befogadásáról a kórház is tájékoztatást kap.

A beavatkozás abban az esetben térítési díjmentes (a társadalombiztosítás fedezi), ha a biztosítással rendelkező kérelmezőnél vagy magzatánál, egészségügyi ok áll a terhességmegszakítás indoklásánál.

Egyéb esetekben a beavatkozásért fizetendő díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével, 2024-ben ez 45.312 Ft volt.  

Olykor a krízishelyzetben lévő várandós mentesülhet a díjfizetés alól vagy kedvezménnyel veheti igénybe a beavatkozást, amiről a 32/1992. (XII.23.) NM rendeletben határoztak.

A térítési díj 50%-át kell megfizetni, amennyiben a kérelmező nő (gyermekkorú is) vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint az eltartója (gondviselője) valamely kedvezményre jogosító ellátásban részesül, illetve annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét. Ez 2024-ben 2*28.500, azaz 57.000 Ft.

A kedvezményre jogosító ellátások: öregségi nyugdíj, rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányászok egészségkárosodási járadéka.

A térítési díj 30%-át kell megfizetni, amennyiben a kérelmező nő (gyermekkorú is) vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint az eltartója (gondviselője) az alábbiakban felsorolt valamely ellátásra jogosult: álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, ápolási díj, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, időskorúak járadéka, illetve a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, gondviselője települési támogatásban részesült.

Mentesül a térítési díj megfizetése alól, aki: szociális intézményben él, átmeneti vagy utógondozott, vagy nevelésbe vett kiskorú, ha a terhesség erőszakos bűncselekmény következménye, valamint, ha a kérelmező vagy gondviselője bevételének / ellátásának összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 28.500 Ft-ot.

A feltehetően radikálisan jobboldali eszmékhez is közel álló „hozz még egy magyart a világra” ötlettől és a kormányzati családpolitikai törekvések miatt létrehozott „szívhang-rendelet”-től is elmarad az elvárt bébibumm, mert nagyon úgy néz ki, hogy „erőszakkal” sem akar több gyermek születni itthon. Több tanulmány és szakmai cikk is szólt és szól arról jelenleg is, hogy azért több kell ahhoz, hogy a válsághelyzetbe került várandós eltérjen elhatározásától, de ahhoz is, hogy a gyermek születése valóban tudatos és tervezhető lehessen. A rendelet megjelenésének, a szigorításoknak a híre már 2022-ben is azt hozta magával, hogy négy egymást követő hónapban is emelkedett a terhességmegszakítások száma. Persze ezzel párhuzamban más hírek is okozhattak riadalmat a döntések meghozatalához, többek között a megélhetési és lakhatási válság súlyosbodása, a forint értéktelenedése, a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek általános áremelkedése stb.

A rendelet elfogadásával kapcsolatban pedig azért is beszélhetünk pusztán vágyálmakról, mert sehol a világon nem nyert eddig bizonyítást az, hogy csupán a gyermek szívdobogásának meghallgatása bizonyítottan és nagykörben eltántorítaná a várandóst a magzatról való lemondástól. Azok makacs tények viszont, hogy a kedvező társadalmi, szociális, egészségügyi, oktatási és jövedelmi/lakhatási körülmények biztosan hozzájárulnak a gyermekvállalási kedvhez.

Az amerikai abortusz tilalommal ellentétben persze a magyar rendszer nem tiltja az abortuszt, csak kicsit még csavar az amúgy is lelkileg és fizikálisan is sok esetben roppant megterhelő procedúrán és újabb adminisztrációs és emocionális akadályokat gördít(het) azokhoz a szoros időegység alatt elvégzendő feladatokhoz és terhekhez, amik így is megnehezítik a nő helyzetét.

Ne gondoljuk azt, hogy a hazai abortusz szigorítás tekintetében eddig nem voltak változások. Nem a feltételeket szigorították eddig, hanem ha észrevétlenül is, de korlátozták a hozzáférési feltételeket. Emelték folyamatosan a beavatkozás elvégzésének díját, évről-évre kerültek ki a jogosultak köréből azok, akik kedvezményesen jelentkezhettek a beavatkozásra, hiszen már az első Fidesz kormány idejében a családvédelmi szolgálatok adatai alapján is több, mint 50 %-al esett vissza azoknak száma, akik korábban a kedvezményezett körhöz tartoztak. A 2014-es választások után a Fidesz kormány kivezette a körből a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőket, azaz a Gyes-es és a főállású, azaz Gyet-es anyákat, de kikerültek a beteg és / vagy fogyatékos gyermeket nevelő, azaz emelt összegű családi pótlékra jogosult anyák is. A családosok helyére a rendeletbe az idősek és a rokkantak kerültek.

Miért nem működik vajon továbbra sem az abortusz szigorítás és miért csökken az élve születések száma? 1997 óta megállíthatatlanul csökken a születésszám, akkor volt utoljára százezer fő gyermekszám felett az éves adat. 2023-ban már csupán 85.225 gyermek született, 2024 novemberében pedig az éves részadat csupán 71.094 gyermeknél járt. Ha laikusként is az ember válaszokat próbál találni a kérdésre, elég, ha megnézi a televíziós híradásokat, olvasgat a nyomtatott vagy az online sajtóban, de elég, hacsak beszédbe elegyedik a közhangulat, életszínvonal, lét és szociális biztonság kapcsán a munkahelyén vagy a baráti társaságában.

Már a kormány sem tagadja, hogy üres az államkassza, adóbevételhiányt emleget, megszorítások és áremelések sorát lebegteti be és a rezsicsökkentésről is kiderült, hogy visszafelé sült el. Lakhatási válság van, az ingatlanárak a megfizethetetlen kategóriába esnek még annak ellenére is, hogy otthonteremtési kedvezményekkel és otthonfelújítási programokkal próbálják eladósodásra buzdítani a fiatal, családra és biztonságra áhítozókat. Papíron az infláció stagnál, gyakorlatban, érzetre minden ár minimum a duplájára nőtt. A forint vásárlóereje bezuhant, az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva a legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz. Hivatalosan is az unió legszegényebb országa lettünk.

Szóval miért is nem működik a rendelet és miért felejtettek el a várakozásokat nem hozó eredményekről beszámolni? Mert nem, hogy nem csökkent, némileg még emelkedett is a beavatkozások száma, de nemcsak a szívhang-rendelet, hanem a kormány gazdaság,- és családpolitikája miatt a születések száma is csökkenő tendenciát mutat. Legalábbis itthon kevesebb magyar születik, ellenben külföldön viszont annál inkább vállalnak gyermeket a fiatal családok és egyre több gyermekes család dönt a külföldre költözés mellett is. Magasabb színvonalú egészségügyi ellátás, humánusabb oktatási rendszer, anyagi megbecsülés és létbiztonság, jó közhangulat, ellentétben az alacsony magyar fizetésekkel, az élhetetlen inflációval, a bizonytalan jövőképpel és az egyre romló politikai közhangulattal. A 2016-2018-as időszakban a KSH adatai alapján minden 6. magyar gyermek külföldön született és 2020-ban számszerűen már több, mint 700 ezer magyar tartózkodott és dolgozott külföldön. Ez az adat 2023-ban már 770 ezer fő volt, az évek óta működő Gyere haza fiatal! elnevezésű, a Nemzetgazdasági Minisztérium működtetésében elindult és több száz millió forintos költségvetésű program ellenére is.

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény azt mondja, a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze. Ez így van. Úgy néz ki viszont a magyarországi születésszabályozás eszközét, illetve indokát épp a jelenlegi kormány adta a családok kezébe, mégpedig az elhibázott és kétes gazdasági, illetve pénzügyi bel-, és külpolitikájával, a közhangulatra és szociális biztonságra rombolóan ható, morálisan és erkölcsileg is megkérdőjelezhető kormányzati kommunikációjával és döntéseivel, az elhibázott családi, oktatási, lakhatási, egészségügyi és szociális politikájával. Tehát mindennel, amivel az elmúlt éveket jellemezni lehet.

Kevesebb abortuszt és több egészséges magyar gyermeket szeretnének? Teremtsék meg hozzá a feltételeket az anyagi, fizikai, érzelmi, egészségügyi és szociális biztonságot. De addig is, míg ez nem megy, oktatással, támogatással és anyagi ráfordítással tegyék könnyebbé, elérhetővé, esetlegesen ingyenessé a fogamzásgátlást, hogy minél kevesebb gyermekkorú és felnőtt nő legyen rákényszerülve az élete feltételezhetően egyik legnehezebb döntésére.