Capriccio – egy picinyke madár nagy feladattal: Ulrich Gábor kísérleti animációja itthon és a világ színpadán
A Capriccio egy sebesen szárnyaló, apró madárka útját mutatja be. A történet szerint ez a repülő kis teremtés adja vissza a filmben megjelenő zongoraművész utolsó, egyetlen reményét. A film a hétköznapi pillanatokban megbúvó zene és szépség felfedezéséről szól – csendes, vizuálisan letisztult meditáció az alkotás és a remény erejéről.
Bevezetés:
Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, képzőművész, aki nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is elismert alkotó a kísérleti animáció területén. Munkáit a képi költészet, az elvont vizuális gondolkodás és az egyedi ritmusérzék jellemzi. Oktatóként is aktív, miközben független alkotóként következetesen építi sajátos, vizuálisan letisztult világát.
Legújabb animációs rövidfilmje, a Capriccio 2025 júniusában mutatkozott be a világ vezető animációs eseményén, a franciaországi Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. Az alkotás a fesztivál Off-Limits (Korlátok nélkül) szekciójába kapott meghívást, amely a legprogresszívebb, formai és narratív szempontból újító filmeket vonultatja fel. A több mint háromezer nevezett alkotásból kiválasztott kilenc kísérleti rövidfilm egyike lett Ulrich Gábor munkája.
A Capriccio egy költői történet egy apró madárról, amely – miközben egy kiégett zongoraművész világába érkezik – képes újra életet és inspirációt vinni a mindennapokba.
Mit hozhat el nekünk Capriccio?
Reményt, kreativitást, szabadságot. Bár a tematika előszeretettel mutatja be a pillanatnyi kudarc és bizonytalanság érzését is, mégis a beteljesedés lehet a végszó. Az egyik rövid előzetesben Gábor gondolatait is olvashatjuk, avagy: „Ez a film rólad szól. Minden művészről. A szabadságról. Éljen soká a politikamentes, szárnyaló művészet!”. Ezen sorok nagy valószínűséggel utalhatnak az alkotói szabadság és kreativitás fontosságára, valamint azoknak megőrzésére, és arra, hogy ebben a nehéz, de szép történetben talán minden egyén találkozhat saját magával.
Az előzetes alapján egyébként úgy érezhetjük, hogy kézzel rajzolt, minimál eszközökkel dolgozó, szép és kifinomult animációt láthatunk. A videó zenei és hangzásvilágát tekintve, egész egyértelműen kirajzolódik a zene dramaturgiai szerepe. A madár nemcsak egy figura, hanem a zene megtestesülése is. Amikor a zongoraművész újra játszani kezd, a zene és a madár eggyé válik: metaforikusan „életet” hoz.
A rövidfilm háttere és nagyvászonra kerülése:
A rövidfilm független produkcióként készült a Vertigo Média gyártásában, Kárpáti György és Berta Balázs producerek közreműködésével. Ősszel moziforgalmazásba is kerül: Anders Thomas Jensen új fekete vígjátékának (Az utolsó viking) kísérőfilmjeként lesz látható országszerte a mozikban – szintén a Vertigo Média forgalmazásában.
Végszó:
Ulrich Gábor rövidfilmje nem egy harsány, élénk színekben bővelkedő alkotás, akár a vizuális, akár a lelki tartalmat elemezzük, mégis kiemelkedő, mélyen emberi, ettől pedig lenyűgözőnek ható. Úgy vélem, hogy ez a történet minden bizonnyal arra próbál minket emlékeztetni, hogy az inspiráció és az „ébredés” gyakran csendben, felhajtás nélkül érkezik – ez esetben egy madár képében. A Capriccio arra hívja fel a figyelmet, hogy a szépség és a remény mindig ott lakozik bennünk mélyen, éppúgy, ahogy a szabadság iránti vágyunk is.
Felhasznált forrás: Vertigo Média
Mi a reakciód?
