Az EU Benchmark Szabályozásának Reformja
Benchmarkok: A Pénzügyi Piacok Referenciapontjai
Az Európai Unió pénzügyi piacain a benchmarkok – indexek, amelyek referenciaként szolgálnak hitelezéshez, tőzsdei kereskedéshez és egyéb pénzügyi tranzakciókhoz – fontos szerepet töltenek be. Ezek a mutatók segítik a piacok átláthatóságát és megbízhatóságát.
A Szabályozás Átalakítása
2023-ban az Európai Tanács tárgyalási mandátumot fogadott el a benchmark-szabályozás egyszerűsítésére, főként a kevésbé jelentős referenciakamatok tekintetében. 2024 decemberében az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a reform végleges formájáról.
A Korábbi Szabályozás Kihívásai
A korábbi szabályozás hatékonysága kérdéses volt. A szakértői vélemények szerint (a forrás megjelölése nélkül ez a kijelentés szubjektív) az adminisztratív terhek aránytalanul nagyok voltak a kevésbé jelentős referenciakamatok esetében, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) érintve. Nehézségek adódtak a nem EU-s benchmarkok alkalmazásával is, valamint a fenntarthatósági szempontok hiánya is problémát jelentett. (A fenntarthatóság hiányára vonatkozó kijelentés értékelése szubjektív, további forrásra van szükség.) A LIBOR-botrány rámutatott a manipuláció lehetőségére, ami bizalomvesztést okozott.
Az Új Szabályozás Főbb Elemei
Az új szabályozás a benchmarkok rendszerszintű jelentősége alapján határozza meg a szigorú felügyelet hatálya alá tartozókat. A kevésbé jelentős referenciamutatók adminisztrátorait mentesíti a korábbi szabályozás alól. Ez csökkenti az adminisztratív terheket, különösen a kkv-k számára. A rendszerszinten fontos benchmarkok (pl. EURIBOR) továbbra is szigorú ellenőrzés alatt maradnak.
- Egyszerűbb szabályozás a kevésbé jelentős benchmarkok esetében.
- Szigorúbb szabályozás a rendszerszinten fontos benchmarkok esetében.
- Egyszerűsített eljárás a nem EU-s benchmarkok alkalmazására.
- ESG-szempontok beépítése a benchmarkok módszertanába.
Adminisztratív Terhek Csökkentése
A reform célja egy 25%-os adminisztratív tehercsökkentés volt. Az új szabályozás egyszerűsíti a nem EU-s benchmarkok alkalmazását is, az ESMA lesz az egyetlen belépési pont a harmadik országbeli adminisztrátorok számára.
Fenntarthatósági Aspektusok
Az új szabályok szerint csak olyan benchmarkokat lehet használni, amelyek ESG-szempontokat figyelembe vevő módszertannal rendelkeznek, és ezt az adminisztrátorok nyilvánosan közzéteszik. Ez összhangban van az EU klíma- és fenntarthatósági céljaival.
Kapcsolat a Tőkepiaci Unióval (CMU)
A benchmark-szabályozás reformja szorosan kapcsolódik a CMU stratégiájához, amely a pénzügyi piacok egységességének erősítésére és a közvetlen tőkepiaci finanszírozás szerepének növelésére irányul.
A reformok várhatóan 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
Elemzés
A cikkben leírt állítások hitelességének ellenőrzéséhez további forrásokra van szükség. A szakértői vélemények és a fenntarthatósággal kapcsolatos kijelentések objektív értékelése hiányzik. A cikkből levonható konklúzió, hogy az EU törekszik a pénzügyi piacainak átláthatóságának és megbízhatóságának javítására a benchmark-szabályozás reformja révén, a bürokratikus terhek csökkentése mellett. A magyar közéletre gyakorolt hatás jelenleg még minimális, a reform az EU-s szintű szabályozás része.
Mi a reakciód?
