Adók, infláció és a Fidesz-kormány adópolitikája 2010 óta

2010 óta a Fidesz-kormány több tucat új adót és adóemelést vezetett be. Ezek között találunk fogyasztási típusú terheket, szektorális különadókat és egyszeri válságadónak indult, de állandósult közterheket is. A különféle adók bevezetésének egyik célja a költségvetés stabilizálása volt, ám ezek a terhek gyakran a fogyasztói árakban csapódtak le – közvetlenül az infláció növekedését okozva.

Új és megemelt adók 2010 óta

• Fogyasztási típusú adók: pl. a jövedéki adók emelése, chipsadó, népegészségügyi termékadó, reklámadó.
• Szektorális különadók: bankadó, telekommunikációs adó, energiacégek és kiskereskedelmi láncok különadói.
• Általános terhek: tranzakciós illeték, e-útdíj, adó, környezetvédelmi adók.
• A közterhek száma 2010-ben kb. 28 féle volt, 2023-ra pedig már meghaladta a 40-et.

Az inflációra gyakorolt ​​​​hatás

Az adóemelések és új adók láncreakciót indítottak: a költségek nőttek, amit a vállalatok beépítettek az áraikba. Ez különösen erősen érintette az élelmiszereket, a rezsit, az üzemanyagot és a pénzügyi szolgáltatást. A KSH és a jegybank elemzései szerint az adópolitikai döntések a teljes infláció akár 10–20%-át is magyarázhatják az elmúlt 15 évben.

Újdonság: az inflációkövető adók

Az elmúlt években a kormány bevezetett egy új eszközt, az inflációkövető adókat. Ezek működési logikája a következő:

• az adó alapját a megelőző év inflációs adataihoz igazítják,
• így a magas infláció növeli az adó mértékét, még akkor is, ha a fogyasztás visszaesik,
• példák: népegészségügyi termékadó, egyes jövedéki adók, környezetvédelmi díjak.

Várható hatások

• Pozitívum a költségvetésnek: az állam bevételei reálértékben nem olvadnak el, hiszen az inflációval együtt nőnek az adóbevételek.
• Negatívum a gazdaságban: ezek a terhek beépülnek az árakba, tehát újabb inflációs nyomást generálnak, és erősítik az „ördögi kört”: magas infláció → magasabb adó → még magasabb árak.
• Fogyasztói oldal: a lakosság vásárlóereje tovább csökken, mert a bérek jellemzően lassabban követik az inflációt, mint az adók.

Összegzés

A Fidesz-kormány 2010 óta alkalmazott adópolitikája rövid távon megfelelt a költségvetési egyensúly fenntartásához, de hosszú távon inflációs spirált indított el. Az inflációkövető adók új dimenziót nyitnak ebben: az állam állandóan részesül az áremelkedésekből, de ezzel együtt tovább növeli azokat. A kérdés az, hogy a társadalom és a gazdaság mennyire bírja el ezt a tartós nyomást. A magyar családok az elmúlt 15 évben évi néhány ezer forinttól több tízezer forintig terjedő pluszköltséget fizettek ki az „apró” adók miatt – ami végső soron összeadódva az egyik oka annak, hogy a magyar árak gyorsabban emelkedtek, mint Európa legtöbb országában.