A női lét nehézségeiről : A menstruációs szegénység tükrében

A menstruációs szegénység globális kontextusban

A menstruációs szegénység (period poverty) egyre inkább a köztudatba kúszó jelenség, amely alapvető definíciója szerint azokat a lányokat és nőket sújtja, akik anyagi okokból nem jutnak hozzá a havi vérzésük alatti megfelelő egészségügyi és intim higiéniai termékekhez. Ez a jelenség azonban jóval túlmutat a puszta termékhiányon, és komplex dimenziókkal rendelkezik, amelyek az egyén egészségére, oktatására, gazdasági helyzetére és társadalmi részvételére is kihatnak.  

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) által képviselt szélesebb értelmezés szerint a menstruációs szegénység az intim termékek, a megfelelő higiéniai létesítmények (például tiszta víz és privát mellékhelyiségek), a hulladékkezelés, valamint a menstruációs egészséggel kapcsolatos oktatás és tudatosság hiányát is magában foglalja. Ez a megközelítés rámutat, hogy a menstruáció kezelésének költségei indokolatlanul magasak, és nem kellene, hogy így legyen.  

A menstruációs egészség hiányosságai globálisan érintik a nők méltóságát, egészségét, oktatási lehetőségeit, munkavállalását és társadalmi életét. Egészségügyi szempontból a nem megfelelő higiéniai termékek vagy azok hiánya növeli a reproduktív traktus fertőzéseinek, húgyúti fertőzéseknek, gombás fertőzéseknek és bakteriális vaginózisnak a kockázatát, súlyosabb esetekben akár toxikus sokk szindrómához is vezethet. Az oktatás terén a menstruációs szegénység miatt lányok ezrei hiányoznak az iskolából, ami negatívan befolyásolja tanulmányi eredményeiket és korlátozza jövőbeli lehetőségeiket. Gazdasági szempontból a termékek magas ára, az ÁFA és az úgynevezett "pink tax" jelentős anyagi terhet jelent, különösen az alacsony jövedelmű háztartásokban élőkre. Ez korlátozza a gazdasági lehetőségeket és hozzájárul a szegénység továbbgyűrűzéséhez. Végül, társadalmi szinten a menstruációt övező tabuk és stigmák szégyenérzethez, alacsony önértékeléshez, társadalmi elszigeteltséghez, sőt depresszióhoz és szorongáshoz vezethetnek. Ez a probléma nem csupán egyéni, hanem üzleti, iskolai és közösségi szinten is hatással van.  

Világszerte mintegy 500 millió nő és lány él, akik nem férnek hozzá megfelelő menstruációs higiéniai termékekhez. Ez a probléma nem korlátozódik az alacsony vagy közepes jövedelmű országokra; a fejlett államokban is jelentős kihívást jelent. Az Egyesült Államokban például minden negyedik tinédzser és minden harmadik felnőtt küzd a menstruációs termékek megfizetésével. Az ENSZ és a WHO egyre inkább emberi jogi és nemek közötti egyenlőségi kérdésként tekint a menstruációs egészségre, hangsúlyozva a méltósághoz, egészséghez és oktatáshoz való alapvető jogot.  

Mi a helyzet az Európai Unióban?

Az Európai Unióban a menstruációs szegénység jelentős problémát jelent, bár a pontos, egységes adatok gyűjtése még kihívást jelent. Az EU lakosságának mintegy fele menstruál élete során, és becslések szerint a menstruálók körülbelül 10%-át érinti a menstruációs szegénység. Ez az arány különösen magas az alacsony jövedelmű csoportok, a menekültek, a fiatalok és a fogyatékkal élők körében.  

A szabványosított adatok hiánya nehezíti a probléma pontos nyomon követését, de a szubjektív szegénységi adatok arra utalnak, hogy a nők körében széles körben elterjedt gazdasági sebezhetőség van, ami logikusan menstruációs szegénységhez vezet. Ezért az EU-nak be kell fektetnie a menstruációs szegénységre vonatkozó szabványosított adatgyűjtésbe a célzott szakpolitikai beavatkozások lehetővé tétele érdekében. Addig is a meglévő szocioökonómiai mutatók, mint a szubjektív szegénység, rávilágíthatnak a sérülékeny csoportokra.  

Számos tagállami tanulmány megerősíti az EU-s becsléseket és bemutatja a probléma helyi súlyosságát:

• Belgiumban a Caritas Flanders tanulmánya szerint a 12-25 éves lányok és nők 12%-a, a szegénységben élők 45%-a szembesült azzal, hogy nem engedheti meg magának a menstruációs termékeket.  
• Németországban egy online felmérés szerint a résztvevők 23%-a számára havi anyagi terhet jelentettek a menstruációs költségek. Az ország 2020-ban 17%-ról 7%-ra csökkentette az ÁFA-t a menstruációs higiéniai termékekre, miután azokat alapvető szükségletekké minősítették.  
• Spanyolországban (Barcelona) egy reprezentatív mintán alapuló akadémiai tanulmány szerint a fiatal nők több mint 15%-a tapasztalt menstruációs szegénységet. Spanyolország 10%-ra csökkentette az ÁFA-t.  
• Franciaországban az IFOP becslése szerint a fiatal nők 20%-át érinti a menstruációs szegénység. 2024-től a francia kormány bejelentette, hogy a 25 év alatti nők számára visszatérítik a mosható termékek költségét, ami fenntartható és a menstruációs szegénységet is kezelő lépés.  
• Ausztria 2021-ben 20%-ról 10%-ra csökkentette az ÁFA-t a női higiéniai termékekre.  
• Olaszországban a 2022-es költségvetési törvény 22%-ról 10%-ra, majd 5%-ra csökkentette az ÁFA-t a női higiéniai termékekre, bár a 2024-es költségvetés ismét 10%-ra emelte azt.  

Az ÁFA-csökkentés hatékonyságával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár számos EU-országban bevezették, a kiskereskedelmi árrés kérdése árnyalja a tényleges hatást. Az Egyesült Királyságban például, amikor 2021-ben eltörölték a tamponadót, az adatok azt mutatták, hogy bár a végső árak csökkentek, nem voltak olyan alacsonyak, mint amire számítani lehetett. Ennek oka, hogy a kiskereskedők megnövelték a haszonkulcsukat és az eredeti árat, profitálva a megnövekedett keresletből az alacsonyabb összár miatt. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az ÁFA egyszerű csökkentése önmagában nem feltétlenül eredményez teljes árcsökkentést a fogyasztók számára. A kiskereskedők beépíthetik az adócsökkentés egy részét a haszonkulcsukba, csökkentve ezzel a menstruációs szegénységgel küzdők számára szánt előnyöket. Ezért a szakpolitikai megoldásoknak figyelembe kell venniük a piaci dinamikát. Az ÁFA-csökkentésen túl a kormányoknak esetleg figyelemmel kell kísérniük az árazást, ösztönözniük kell a kiskereskedői együttműködést, vagy közvetlen támogatásokat/ingyenes termékellátást kell vizsgálniuk annak biztosítására, hogy a gazdasági könnyebbség valóban eljusson a célcsoporthoz.  

Magyarországon is van menstruációs szegénység?

Igen. Magyarországon a menstruációs szegénység súlyos és elterjedt társadalmi probléma, amely a nők jelentős részét érinti. A hazai adatok és felmérések némileg eltérő képet mutatnak, de mindannyian a probléma nagyságrendjére utalnak. Egyes források szerint a menstruáló nők közel 30%-át érinti ez az élethelyzet. Más kutatások 22%-ot vagy 20%-ot említenek. A dm és a Spectra Kutatóintézet 2024-es felmérése még aggasztóbb adatokat tárt fel: a megkérdezett magyar nők 49%-a tapasztalta már, hogy nem engedheti meg magának a menstruációs termékeket, és 40%-uk spórolt már máson emiatt. A Magyar Vöröskereszt hátrányos helyzetű térségekben végzett felmérése 10%-os érintettséget mutatott a megkérdezett 4300 fő körében.  

Ezek az eltérő adatok a különböző módszertanoknak, mintavételezési populációknak (pl. általános népesség vs. hátrányos helyzetű régiók), vagy a stigmatizált témákról való adatgyűjtés inherent nehézségeinek tulajdoníthatók. Különösen fontos megjegyezni, hogy a szégyenérzet miatt valószínűleg sokan nem fedik fel teljesen a valóságot a felmérések során. Ez arra utal, hogy a menstruációs szegénység valós előfordulása valószínűleg magasabb a jelentett adatoknál az aluljelentés miatt. Ez aláhúzza a szükségességét egy átfogóbb, érzékenyebb és szabványosított nemzeti kutatásnak, és rávilágít arra, hogy a probléma valószínűleg szélesebb körű, mint azt a jelenlegi adatok sugallják.  

Mik a menstruációs szegénység következményei?

A menstruációs szegénység következményei sokrétűek és mélyrehatóak:

• Egészségügyi következmények: A nem megfelelő higiénia húgyúti vagy reproduktív traktus fertőzésekhez, gombás fertőzésekhez, bakteriális vaginózishoz vezethet. A vashiány is gyakori probléma lehet.  
• Pszichológiai következmények: A szégyenérzet, az alacsony önértékelés, a saját test elfogadásának nehézsége, a szorongás, a testképzavar és a depresszió mind gyakori velejárói a menstruációs szegénységnek. A menstruáció alatti állandó aggodalom társadalmi elszigeteltséghez vezethet, mivel az érintettek gyakran kerülik a társas helyzeteket.  
• Oktatási következmények: A fiatal lányok kimaradnak az iskolából, ha nem tudják megfelelően kezelni menstruációjukat. Ez évente akár 50 nap hiányzást is jelenthet az oktatásból. A sok hiányzás negatívan hat a tanulmányi eredményekre, és így közvetetten a jövőbeli lehetőségekre is. A háziorvos gyakran ad igazolást ezekre a napokra.  
• Társadalmi és munkahelyi következmények: A menstruációval kapcsolatos stigmatizáció akadályozhatja a nők karrierlehetőségeit. A termékek hiánya miatt sok nő nem tudja felvenni a munkát. A dm 2024-es felmérése szerint a megkérdezett nők 35%-a szünetelteti a szociális kapcsolatait a menstruáció idején, ami különösen a fiatal korosztályt érinti. Ez a probléma nem csupán egyéni, hanem üzleti, iskolai és közösségi szinten is hatással van.  

A magyarországi helyzetet súlyosbítja, hogy az alapvető higiéniai termékek ÁFA-ja Európában hazánkban a legmagasabb, 27%. Hosszú évek óta próbálják elérni szakértők és civil szervezetek, hogy a magyar kormány is törölje el vagy csökkentse az ÁFA-t, hasonlóan számos európai uniós tagállamhoz.

Bár 2022 áprilisa óta az EU lehetővé tette a tagállamok számára az ÁFA eltörlését a női higiéniai termékekre, a magyar kormány eddig nem reagált erre a növekvő veszélyre. Néhány kiskereskedelmi lánc, mint a Tesco, saját márkás termékeinél átvállalta az ÁFA költségét, ezzel csökkentve az árakat a vásárlók számára. Ez az intézkedés fontos, de nem rendszerszintű megoldás.  

Hogyan lehet a problémát enyhíteni vagy orvosolni?

A menstruációs szegénység komplex problémájának megoldásához átfogó, több szektorra kiterjedő megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a kormányzati, civil és vállalati szereplők összehangolt erőfeszítéseit.

Kormányzati és szakpolitikai beavatkozások:

• ÁFA-csökkentés vagy eltörlés: Az egyik legközvetlenebb gazdasági beavatkozás a menstruációs termékek ÁFA-jának csökkentése vagy teljes eltörlése. Az EU 2022-es ÁFA-irányelvének felülvizsgálata nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ezen a téren. Skócia 2020 novemberétől ingyenesen biztosítja ezeket a termékeket minden nő számára. Új-Zélandon 2021 júniusától az iskolák diákjai ingyen kapnak betétet és tampont. Franciaországban a 25 év alatti nők számára 2024-től visszatérítik a mosható termékek költségét. Fontos azonban figyelembe venni, hogy az ÁFA-csökkentés nem feltétlenül garantálja a teljes árcsökkenést a fogyasztók számára, mivel a kiskereskedők megnövelhetik a haszonkulcsukat. Ezért az ÁFA-csökkentés mellett az árazás nyomon követése és a kiskereskedői együttműködés ösztönzése is szükséges lehet.  
• Ingyenes termékellátás: A menstruációs termékek ingyenes biztosítása az iskolákban, egyetemeken, börtönökben, hajléktalanszállókon és közterületeken kulcsfontosságú a hozzáférés javításában. Az Egyesült Államokban a First Step Act (2018) előírja, hogy a szövetségi börtönökben ingyenesen elérhetővé kell tenni a tamponokat és egészségügyi betéteket. Utah állam az első az USA-ban, amely minden állami tulajdonú épületben ingyenes menstruációs termékeket biztosít.  
• Politikai elismerés és integráció: A menstruációs egészség emberi jogi és közegészségügyi kérdésként való elismerése alapvető fontosságú a szakpolitikai prioritások kialakításában. A WHO és az ENSZ is szorgalmazza a menstruációs egészség integrálását a szélesebb körű egészségügyi és fejlesztési stratégiákba.  

Civil szervezeti és vállalati kezdeményezések Magyarországon és nemzetközi szinten:

• Termékadományozás és gyűjtőakciók: Számos civil szervezet és vállalat szervez adománygyűjtő kampányokat és közvetlen termékellátást a rászorulók számára.
  • Magyarországon:
    • A Magyar Vöröskereszt 2018-ban indította útjára a #lánybólnővé programot, amely azóta országos szintűvé vált. A program keretében 500 iskolába juttatnak el ingyenes menstruációs termékeket, segítve ezzel több mint 20 000 fiatal lányt évente. A program célja a fizikai szükségletek kielégítése mellett a nővé válás büszke vállalásának segítése és a pszichés fejlődés támogatása.  
    • A #nemluxustáska adománygyűjtő mozgalom tisztálkodószereket és higiéniai eszközöket gyűjt a rászoruló nők számára. 2020-ban mintegy 17 000 táskát töltöttek meg, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével juttatják el azokat a célcsoportnak.  
    • A Mátrix Közhasznú Alapítvány is gyűjt és oszt menstruációs termékeket.  
    • A Tesco 2024 júniusától átvállalta saját márkás tamponjai, egészségügyi és intimbetétei ÁFA-jának költségét, és termékadományokkal segíti az Ökumenikus Segélyszervezet átmeneti otthonaiban élő nőket és lányokat. Emellett ingyenes saját márkás termékeket biztosítanak a női mosdókban dolgozó kolléganőiknek.  
    • A dm 2025 júniusában minden eladott Jessa termék után 50 forint értékben adományoz intimhigiéniai termékeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, és támogatja betétautomaták üzembe helyezését. A dm emellett a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületével együttműködve edukációs workshopokat is tart.  
    • Az LMP párt is szervezett adománygyűjtő akciókat és kezdeményezte az ÁFA csökkentését.  
  • Nemzetközi szinten:
    • Az Always 2018 óta több mint 235 millió menstruációs terméket adományozott világszerte, ebből 75 milliót az Egyesült Államokban, partnerségben a Feeding America® szervezettel és másokkal.  
    • A Project Period kampány több mint 2 millió embert ért el, tudatosságot növelve a menstruációs egészségről és ösztönözve a cselekvést. Londonban 5000 terméket osztottak ki a "Tampon Taxi" kezdeményezés keretében.  
    • A CWS Period Packs program keretében közösségek gyűjtenek és osztanak alapvető higiéniai cikkeket.  
    • A The Policy Project a menstruációs termékek iskolákban, munkahelyeken és közterületeken való hozzáférésének növelésén dolgozik.  
• Vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR): A vállalatoknak, különösen a kiskereskedelmi és élelmiszer-szolgáltató szektorban, kulcsszerepük van a menstruációs szegénység kezelésében. Az ingyenes termékek biztosítása a dolgozói és vendégmosdókban, a tudatossági kampányok támogatása, adománygyűjtő események szervezése, valamint az ÁFA-mentesség és az ingyenes hozzáférés melletti lobbizás mind hatékony CSR-stratégiák lehetnek. Ez nem csupán társadalmi felelősségvállalás kérdése, hanem a munkavállalói hűséget és a termelékenységet is növelheti.  

Fenntartható megoldások és termékek szerepe:

• A mosható betétek, menstruációs kelyhek és menstruációs bugyik környezetbarát és hosszú távon költséghatékony alternatívát kínálnak az eldobható termékekkel szemben. Ezek népszerűsítése és elérhetővé tétele hozzájárulhat a menstruációs szegénység enyhítéséhez, miközben csökkenti a környezeti terhelést. Az e-kereskedelem növekedése megkönnyíti az ilyen niche termékekhez való hozzáférést.  

A társadalmi edukációra is szükség van?

Természetesen. A menstruációs szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb pillére a társadalmi edukáció és a menstruációt övező tabuk lebontása. A menstruáció továbbra is kényes témának számít a társadalomban, Magyarországon a megkérdezett nők 66%-a érzi így. Ez a hallgatás és a téma titkolása szégyenérzethez és kirekesztettséghez vezet, különösen a fiatal lányok körében. A tabusítás megakadályozza a nyílt párbeszédet, ami elengedhetetlen a probléma megértéséhez és kezeléséhez.  

Hatékony edukációs módszerek és kampányok:

• Iskolai tananyagba integrálás: Az iskoláknak kulcsszerepük van a menstruációs egészségre vonatkozó pontos és inkluzív információk biztosításában. Jelenleg világszerte az iskolák mindössze 39%-a biztosít menstruációs egészségügyi oktatást. Az oktatásnak már korai életkorban, életkornak megfelelő forrásokkal kell kezdődnie (pl. képeskönyvek, animált videók). Fontos a tanárok képzése is, hogy hatékonyan tudják tanítani a témát. A WHO és az UNICEF is hangsúlyozza az iskolai víz- és higiéniai szolgáltatások, valamint a menstruációs higiéniai létesítmények fontosságát.  
• Nyílt párbeszéd és tudatosságnövelő kampányok: Fontos, hogy a menstruáció ne legyen tabutéma a társadalomban. A nyílt párbeszéd lehetőséget ad a tapasztalatok megosztására és közös megoldások találására. A tudatossági kampányoknak és a közösségi műhelyeknek segíteniük kell a mítoszok eloszlatását és a stigmák felszámolását. A média szerepe is kiemelkedő, például a Ciklusmesék Instagram oldal vagy a Golden Milk podcast.  
• A menstruáció pozitivitásának előmozdítása: Ösztönözni kell a lányokat, hogy a menstruációt természetes és egészséges folyamatnak tekintsék, ne pedig szégyellnivalónak. Kampányok szervezhetők, ahol a lányok pozitív tapasztalataikat osztják meg művészeten, költészeten vagy történetmesélésen keresztül.  
• Támogató környezet kialakítása: Az iskolákban és közösségekben biztonságos terekre van szükség, ahol a diákok nyíltan beszélhetnek a menstruációs egészséggel kapcsolatos aggodalmaikról. Peer-mentoring programok és diákvezette kezdeményezések, például menstruációs egészségügyi klubok, elősegíthetik az elkötelezettséget és a társas tanulást.  
• Családok és közösségek bevonása: A szülők és gondozók számára szervezett workshopok és információs alkalmak segíthetnek abban, hogy ők is megfelelően támogassák gyermekeiket. A közösségi vezetők bevonása egységes megközelítést biztosíthat a menstruációs egészségügyi oktatásban.  

A férfiak és fiúk bevonása az edukációs folyamatba: A menstruációs stigma lebontásához elengedhetetlen a férfiak és fiúk bevonása az edukációs folyamatba. A nem menstruáló egyének körében gyakori a téves információ és a félreértés, ami a stigma fenntartásához vezet. Az oktatásnak segítenie kell az empátia kialakítását, lebontani a káros sztereotípiákat, és előmozdítani a közösségi szintű támogatást. A fiúk bevonása a tananyagba és a nyílt párbeszédbe hozzájárulhat ahhoz, hogy a menstruáció ne legyen szégyellnivaló dolog, és senkit ne érjen kiközösítés miatta.  

Akkor most mit kellene tenni?

A menstruációs szegénység egy komplex, globális probléma, amely mélyen gyökerezik a gazdasági egyenlőtlenségekben, a társadalmi stigmákban és az oktatási hiányosságokban. Ahogy a jelentés is bemutatta, a jelenség nem csupán az intimhigiéniai termékekhez való hozzáférés hiányát jelenti, hanem az egészségre, az oktatásra, a munkavállalásra és a mentális jólétre is súlyos kihatással van. Az Európai Unióban és Magyarországon is jelentős számú nőt érint, és bár történtek lépések az ÁFA-csökkentés terén, a hazai helyzet még mindig kihívásokkal teli, különösen a magas adókulcsok és a rendszerszintű megoldások hiánya miatt.

A probléma kezeléséhez elengedhetetlen az összefogás és a holisztikus megközelítés. Ez magában foglalja a kormányzati beavatkozásokat, mint az ÁFA eltörlése vagy csökkentése, valamint az ingyenes termékellátás biztosítása az oktatási és közintézményekben. Ugyanakkor kulcsfontosságú a civil szervezetek és a vállalatok aktív szerepvállalása is, amelyek adománygyűjtő kampányokkal, edukációs programokkal és felelős üzleti gyakorlatokkal segíthetnek a rászorulókon és a tudatosság növelésében. A fenntartható menstruációs termékek, mint a mosható betétek és menstruációs kelyhek, népszerűsítése hosszú távon gazdasági és környezeti előnyökkel is járhat.

A legmélyebb és legmaradandóbb változás azonban a társadalmi edukáción és a menstruációt övező tabuk lebontásán keresztül érhető el. Az iskolai tananyagba való integrálás, a nyílt párbeszéd ösztönzése, a menstruáció pozitivitásának előmozdítása, valamint a férfiak és fiúk bevonása az edukációs folyamatba alapvető fontosságú ahhoz, hogy a menstruáció ne szégyellnivaló, hanem természetes biológiai folyamat legyen.

A menstruációs egészség alapvető emberi jog, amely elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség és a méltóságteljes élet megvalósításához. Amíg a menstruációs szegénység fennáll, addig nem beszélhetünk teljes körű egyenlőségről és igazságosságról. Az összefogott cselekvés, a tudományos alapokon nyugvó edukáció és a társadalmi empátia növelése révén azonban elérhető egy olyan jövő, ahol minden menstruáló egyén méltósággal, biztonságosan és magabiztosan kezelheti menstruációját, korlátok nélkül részt vehet az oktatásban, a munkában és a társadalmi életben.