A magyar választási rendszer – hogyan alakul ki a 2/3-os többség?

Filep Miklós írását változtatás nélkül közöljük. Köszönjük a cikket!

A magyar választási rendszer – hogyan alakul ki a 2/3-os többség? 

Minden ellenzéki szavazót foglalkoztat az a kérdés, hogyan lesz sorozatosan 2/3-os többsége a Fidesznek a parlamentben, miközben nyilvánvaló, hogy nem kap annyi szavazatot. A sorozatos 2/3 és a 2018-as gyanús rendszerleállás miatt a többség elkönyvelte, hogy ez csak is csalásnak köszönhető.

Mi azonban maradjunk a tényeknél, és tekintsük át a magyar választási rendszert.

A rendszer alapjai

A magyar parlamenti választásokat négyévente tartják, és a 199 tagú Országgyűlés mandátumaiért (vagyis a képviselői helyekért) folyik a verseny. A rendszer főbb jellemzői:

1.   Vegyes rendszer: A képviselőket kétféle módon választják meg:

·   106 képviselőt egyéni választókerületekben (az ún. relatív többségi rendszer szerint).

·   93 képviselőt országos listáról (arányos rendszer alapján, amely figyelembe veszi a pártok listás szavazatait és a vesztesek kompenzációját is).

2.   Egyéni választókerületek: Az egyéni képviselői helyeket az nyeri, aki az adott választókerületben a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy az abszolút többséget (több, mint 50%) megszerezte-e. Például 2022-ben Csongrád-Csanád megye 2-es számú körzetében a győztes Fideszes jelölt 45,29%-ot kapott, az ellenzéki összefogás elöltje 40,23%-ot, a Mi Hazánk jelöltje, Toroczkai László 9,49%-ot, a Kétfarkú Kutyapárt jelöltje 3,04%-ot. 

3.   Országos lista: az egyéni jelöltek mellett kifejezetten a pártokra is szavazhatunk. Ehhez a pártok úgynevezett országos listát állítanak. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc már huzamosabb ideje csupán az országos listán szerepel, egyéni körzetben nem vállalják a megmérettetést. Az országos listáról a  pártra leadott szavazatok számával arányos számú képviselő jut be a parlamentbe.

Az alábbi ábrán a Fidesz 2022-es országos listájának élmezőnyét láthatjuk.

4.   Kétharmados többség: A választási rendszer sajátosságaiból adódóan akár már a szavazatok 44-45%-ával is elérhető a parlamenti kétharmad, ha a győztes párt sok egyéni körzetet nyer meg.

   Az alábbi ábrán látható, hogy a Fidesz listán 48 mandátumot szerzett, azonban egyéni körzetben már 87-et, a kettő összege adja a 135 mandátumot (ez pedig a 199 mandátum 67,84%-a, vagyis ismét elérte az elhíresült 2/3-ot). Ezzel szemben az összefogott ellenzék egyéni körzetből mindössze 19 mandátumot gyűjtött be, ez a 38 listás képviselői hellyel együtt is csupán 57 mandátum, vagyis a 199 fős parlament 28,64%-a.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi választási rendszerben a végeredmény az egyéni körzetekben dől el, ahol akár 50% alatti eredménnyel is megszerezhető a győzelem.

Tehát annak a pártnak, aki szeretné megnyerni a választást, kiemelt hangsúlyt kell fektetnie az egyéni körzetek szavazóinak meggyőzésére.

Csalásnak is a szavazókörökben van értelme, ezért kiemelten fontos, hogy mindegyikben legyen az adott pártnak ellenőre, lehetőleg kettő is, hiszen valamikor ki kell menni terepre is a mozgóurnával, illetve étkezni, toalettre is el kell menni időnként a nap folyamán.

Mivel közel 10 ezer szavazókör van az országban, ez pártonként legalább 10 ezer, de inkább 20 ezer fő mozgósítását jelenti.