A hatvanpusztai birodalom árnyékában – kollégiumi valóság Magyarországon

Van egy történet, amely kegyetlen élességgel mutatja meg a mai Magyarország kettősségét. Miközben a kormányközeli elit fényűző birtokokon építi fel a maga zárt világát, addig a jövő generációi – tizenéves gyerekek – embertelen körülmények között próbálnak tanulni és felnőni.

Egy szülő beszámolója szerint gyermeke most költözött be egy megyeszékhelyi középiskolai kollégiumba. A helyzet kétségbeejtő: öt gyerek szorul össze egy parányi szobában, ahol két emeletes ágy, egy heverő és egyetlen íróasztal alig fér el. A szekrények olyan rozsdás acéldarabokkal zárhatók, amelyek inkább egy raktárra, mintsem egy gyerekeknek szánt lakótérre emlékeztetnek. Az ágyak alatt pozdorjalapok pótolják az ágyrácsot, a matracok többsége pedig olyan állapotban van, hogy rutinosabb szülők sajátot visznek.

Mindez nem egy eldugott falusi iskola kollégiumában történik, hanem egy megyeszékhelyen, ahol 200 fiatal próbálja eltölteni középiskolás éveit. Az igazgató maga is elismeri: nem azért ilyen a helyzet, mert nem kérnének forrást. Egyszerűen nincs pénz. Nincs pénz arra, hogy gyerekeknek emberhez méltó körülményeket biztosítsanak, miközben milliárdok tűnnek el stadionokra, presztízsberuházásokra, vagy éppen a miniszterelnök családjának hatvanpusztai birtokára.

Az irónia szinte ordít: a kormány a „családok évéről” papol, miközben falusi szülők előtt nincs valódi választás. Nem engedhetik meg, hogy albérletet béreljenek a gyereknek, a napi háromórás utazás irreális, így marad a kollégium. Az egyetlen intézmény, ahol a gyereknek biztosítania kellene a fejlődéshez, tanuláshoz szükséges alapokat – de helyette inkább a túlélésről szól.

Ez nem csupán szociális probléma. Ez a jövő ellopása. Mert az ország nem az elit birtokain, hanem ezekben a kollégiumokban dől el: lesz-e, aki tanult, kreatív, szabad emberként felnő, vagy a nyomor és a közöny újabb generációját termeljük ki.

A szülő beszámolója keserűen, de pontosan fogalmaz: „Hátha a választások miatt történik valami kisebb csoda.” Csakhogy a csodák helyett valójában rendszerszintű változásra volna szükség – arra, hogy a jövő ne csak üres szólam legyen, hanem valódi befektetés.

A cikk véleménycikk, nem feltétlenül tükrözi az okoshir.hu szerkesztőség álláspontját.

Amennyiben neked is van véleményed, akkor írásodat a szerkesztoseg@szabadszemle.hu-ra várjuk.

Cikkünk készültekor megkerestük a szülőt, amint visszajelez frissítjük.

Forrás: reddit

Kiemelt kép: reddit